Be kell, hogy valljuk magunknak, kedves XXI. századi „Földlakók”, hogy bizony változnak az idők, és ezzel párhuzamosan a szerepek is kezdenek felcserélődni. Manapság a nők – előre is elnézést kérve a feministáktól – a háztartás helyett hatalmas cégeket vezetnek és olyan kemények, mint maga Chuck Norris.

A férfiak kozmetikushoz járnak, szőrtelenítik a lábukat, és ”bugyirózsaszín” a kedvenc színük. Uram bocsá’, mi lesz a következő? Rommá gyúrt csajok fogják egymást darabokra törni a Monday Nighton, miközben anyukám sört vedelve böfög a tv előtt és ordítja teli torokból: touchdown?
Elég bizarr jövőkép. Mint ahogy az is, hogy szép lassan a sportok királyában, a labdarúgásban is átveszi a játékvezetői hármas helyét a számítógép (videóbíró). Én tényleg próbálok haladni a korral, de könyörgöm a legfelsőknek, elveszíti a foci a szépségét. A ”három kismalac” nélkül már nem ugyanaz ez a sportág. Bár hozzáteszem, mostanában ragályosnak tűnik ez a szerepcserés dolog. Na, nem egy perverz pornófilmre gondolok, hanem arra a partjelzőre, aki az Avaí-Flamengo brazil bajnokin „bodyguardnak” képzelte magát. Kifordulva önmagából, tökéletes technikai kivitelezéssel, olyan Wayne Gretzkys bodicsekkel földre vitte azt a szurkolót, aki szintén szerepet tévesztve, berohant a pályára. Azonban ez nem volt elég, úgy kellett lefogni az „agresszív kismalacot”, mint egy falusi diszkóban a helyi bikát, nehogy megrugdossa a földön fekvő rémült drukkert.
Szóval, megint itt egy hír, ami azt üzeni nekünk, kezdenek durván felcserélődni a szerepek. A néző szurkoljon, ne pedig futkosson a pályán. Arra ott vannak a játékosok. A partjelző meg ne akcióhős legyen, hanem lengessen határozottan és férfiasan, mint ahogy teszi azt nagyszerű honi büszkeségünk, Gaál Gyöngyi.